Xalen
1 perc elolvasni
28 Mar
28Mar

A HIT nem tapasztalás, hanem döntés kérdése

Sokszor az élet kihívás elé állít minket, próbára teszi az érzéseinket és a hozzájuk kapcsolódó gondolatainkat. Pontosabban a nehézségekre, akadályokra összpontosítja a figyelmünket. Ilyenkor fennáll a veszélye annak, hogy az ebből adódó félelmeink eltávolítanak a céljainktól.
Miközben felkaroljuk a bizonytalanság és a félelem energiát, a vágyaink éltető  és motiváció nélkül maradhatnak. Azért, hogy ez ne történhessen meg tisztában kell lennünk azzal, hogy a karma melyik térfélen akarunk játszani. Megélhetjük a tapasztalásainkat pozitív, vagyis a bőség, vagy a negatív, más néven a hiány állapotából. 

karmánkat megélhetjük a hiány vagy a bőség állapotából is, a lényeg maga a tanulás.


A lényeg, hogy a tapasztalás bármely aspektusból is, de végbe menjen.  Ne feledjük, hogy a hitünk irányát magunk határozzuk meg. Mi döntjük el, hogy miben is akarunk hinni. Dönthetünk úgy, hogy elhisszük, hogy a sok nehézség térdre kényszerít minket, de választhatjuk azt a lehetőséget is, hogy abban hiszünk, hogy kilábalunk belőle.
Sokan nem is gondolják, hogy a félelmeinkkel a negatív hitünket erősítjük, és azt addig tápláljuk, míg azok a negatív érzések, gondolatok a fejükben kavarognak.
A hitünket a gondolataink, és a hozzájuk tartozó érzéseink határozzák meg. Ezek vezetnek, vagy távolítanak el a vágyainktól. Igaz, hogy a döntés a kezünkben van, (DE!!! ) ne becsűjük alá a megtapasztalások erejét, amik általában nagyobb erővel képesek hatni a gondolatainkra, érzelmeinkre, mint esetleg az előttünk egyre halványabban lebegő vágyaink.
Ezzel magyarázható, hogy sokszor nem érünk célba, hiszen menet közben a "HIT"-ünk irányt vált és a bizonytalanság, félelem  energiáival feltöltődve haladunk a hitetlenség útján, egyre jobban távolodva a vágyainktól, és észre sem vesszük, hogy valójában mi váltottunk irányt.


Sokszor mondogatjuk

  • nem hiszek én abban, hogy jobb lenne, 
  • mindig megtapasztalom a negatív dolgokat
  • az élet sosem adott nekem jót
  • a szerencse sosem volt az életem része. 
  • nekem nehéz sorsot írt meg az élet stb…
A félelmeink láthatatlan csomói megakadályozzák a haladást.


Észre sem vesszük, de amikor már ezeket a gondolatokat éljük, valójában akkor már a hitünk iránya megváltozott. Legbelül eldöntöttük, hogy a vágyaink elérhetetlenek a számunkra, mert ekkor észrevétlenül abban kezdünk hinni, hogy a dolgok úgy fognak történni, ahogyan azt már eddig is megtapasztaltuk. 

A gondolataink és az érzelmeink a vágyaink ellen fordulnak, és akkor jön bennünk a megmagyarázhatatlan kétely, hogy miért történik mindez, amikor ennél jobban senki sem akarhatja, hogy célba érjen?

Mire idáig eljutnak a gondolataink, addigra az érzelmek a bizonytalanság útjára léptek és egyre távolabb visznek a céljainktól. A hitünk a gondolataink és az érzelmeink ekkor már jórészt arról szólnak, hogy ismét egy kudarc vár ránk.

rajtunk múlik, hogy életünkben felfelé, vagy lefelé haladunk.

Összefoglalás

A választás, hogy felfelé, vagy lefelé, előre, vagy hátra, rajtunk áll. Képesek vagyunk összeszedni magunkat, az érzelmeinket, és életre kelteni a hitünket, vagy a elengedjük a süllyesztőbe az álmainkat.
Az ilyen élethelyzetben elengedhetetlenül fontos, a motiváció megtartása, mert csak az húzhat ki a kátyúból.
A céljainkat a gondolatok hozzák létre, melyek feltöltődnek érzelmekkel és ezek teremtik meg a vágyat. A vágyak akkor is erősek bennünk, ha a hitünk irányt vált. Ez szokta az embereket tévútra vinni. A hit és a vágy nem ugyanaz.

Megjegyzések
* Az email nem lesz publikálva a weboldalon.